Magyar Örökség-Dij a Pro Bartók Társaságnak

Magyar Örökség-díjjal ismerték el a nagyszentmiklósi Pro Bartók Társaság negyed évszázados tevékenységét, és amint a Társság elnöke, Tamás Sándor által átvett Oklevél tanusítja, „a Pro Bartók Társaság nevét az Aranykönyv őrzi.”

Mi, bánsági magyarok pedig őrizzük a Pro Bartók Társaság által Nagyszentmiklóson meg-szervezett közel száz kimagasló kulturális rendezvény emlékét, azokat a feledhetetlen élményeket, amelyekkel megajándékozott bennünket számos, időközben világszerte ismert előadóművész.

Az alábbiakban közöljük a Debreceni Egyetem emeritus professzora, dr. Sipka Sándor laudációját.

A „Pro Bartók Társaság” tevékenysége Nagyszentmiklós-Szeged kapcsolatában

Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából, 2001. tavaszán Tamás Sándor nagyszentmiklósi főgyógyszerész megalapította a PRO BARTÓK TÁRSASÁGOT hét nagyszentmiklósi értelmiségi és egyetemista társaságában. Ők: Tamás Éva főgyógyszerész, Papp Miklós mérnök, Ambrus Mihály technikus, továbbá Tamás Zoltán, Papp Andrea és Ambrus Attila egyetemi hallgatók. A cél az volt, hogy a Társaság kegyelettel ápolja Bartók Béla emlékét, őrizze szellemiségét, valamint, hogy a világhírű zeneszerző életművét népszerűsítse a szülővárosában és annak vonzáskörzetében. Az első ünnepi koncert 2001-ben Kocsis Zoltán zongoraművész és karmester támogatásával jött létre.

2002-ben Tamás Sándor felkérésére Kerek Ferenc Liszt Ferenc díjas zongoraművész professzor, a Szegedi Tudományegyetem Zenei Fakultásának dékánja elvállalta a Társaság művészeti vezetését. Ebben a munkában társa, segítője a felesége, Fekete Éva zongoraművész-tanár. Társult hozzájuk Stancovic Felicia professzor asszony, a Temesvári Nyugati Egyetem Zenei Fakultásának dékánja, továbbá Koczka György író, publicista.

2002-ben a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ajándékozott egy felújított Bösendorfer zongorát a Társaságnak, amely Kocsis Zoltán hatékony segítségével az Országos Filharmóniai Társaság hangszertárából került Nagyszentmiklósra.

2004-ben Kerek Ferenc megálmodta és elindította a Szegedi Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyeket. Egy évtizedig a két évenként rendezett versenyeken 16 ország ifjú művészeinek legjobbjai, minden alkalommal – gálakoncert keretében – Bartók szülővárosában is bemutatkoztak, és bemutatták minden zongorára írt kompozícióját.

Évenként két ünnepi hangversenyt tartanak Nagyszentmiklóson. Márciusban Bartók születésének, szeptemberben halálának hónapjában a Nákó-kastélyban, ahol felújításra került a Bartók emlékszoba 2005-ben a Budapesti Bartók Archívum támogatásával.

A város két szoborral tiszteleg géniusza előtt: az egyik Jecza Péter műve 1993-ból, a másik Aurel Ardeleanu alkotása 2015-ből. Az elmúlt 25 évben több, mint 80 rendezvény történt híres és világhíres művészek és zenekarok részvételével, első sorban magyarokkal és románokkal. De voltak művészek Németországból, Görögországból, Angliából, Egyesült Államokból, Japánból, Dél Koreából is

Jelenleg közös EU pályázat megvalósítása folyik Nagyszentmiklós és Mórahalom részvételével. Továbbá már elkészült egy terv a korszerű Bartók Béla Kulturális Központ megépítésére.

Számomra nagy öröm volt Rózsa húgommal együtt átélni itt 2025. szeptember 5-én a koncertet, majd a valódi, városi ünnepet, a szobrok megkoszorúzásával, román polgármesteri beszéddel és komoly, magyar állami képviselővel az MMA részéről. Az itt szerezett nagyon nemes élmények hatására fogadtam el a felkérést a pályázat megírására a Magyar Örökség díjhoz.

Kimagasló és értékes megvalósítása a Társaságnak a romos állapotban levő, helyi evangélikus templom és a hozzátartozó telek megvásárlása – nagyobb részben Tamás Sándor saját vagyonából, kisebb részben Kerek Ferenc anyagi hozzájárulásával –, illetve az épület 2019-2024 között megvalósult teljeskörű felújítása. A minden igénynek megfelelő központi telken egy korszerű Bartók Béla Kulturális Központ létrehozásán dolgozik a társaság, de addig is a helyi református közösség bérmentes használatára bocsájtották a felújított templomépületet. Ezzel a helyi közösség számára megmentettek az enyészettől egy műemlék-jellegű épületet és megteremtették egy kulturális központ létrehozásának lehetőségét. A munkát segítette Zakariás Attila és a polgármesteri hivatal is. Ez a szép épület a környék magyarjainak és a más felekezetűek számára is a nemzeti összetartozás és életben maradás jelképe! Ennek a jelentőségét akkor érezhetjük át, ha tudjuk, hogy ez olyan városban történik, ahol a magyar lakosság aránya csak 5 százalék, és ahol 45 évvel ezelőtt, a 100. évfordulóra érkező szegedi koszorúzókat még a buszból sem engedték kiszállni. A jelenlegi, jelentősen megjavult helyzetnek, hangulatnak a kialakításában, átformálásában hatalmas szerepe van a „PRO BARTÓK TÁRSASÁGNAK”, amelynek vezetői felismerték, hogy Bartók Béla szellemének, emlékének, munkásságának elevenen tartása a szülőhelyén nem csak a kegyelet tisztessége, hanem olyan eszköz, lehetőség is, mely egy több nemzetiségű közösség jobbá válását segíti, de ahol büszkeség magyarnak megmaradni! A „Pro Bartók Társaság” az egyik legdrágább magyar örökséget őrzi itt!