NEMZETI ÜNNEP A BÁNSÁGBAN

Hagyományt betartva a nemzeti ünnep alkalmából szervezett rendezvénysorozat térségünk legrégebbi, 1894-ben emelt  győrődi emlékobeliszk megkoszorúzásával kezdődött. Az ünnepségen részt vettek Molnár András képviselő, RMDSZ-elnök, Sipos Ilona ügyvezető elnök, Farkas Imre tanácsos, nt. Gazda István református lelkipásztor, az emlékművet önkéntesen gondozó temesvári nyugdíjasklub számos tagja és a győrődi magyar közösség képviselői. Ünnepi beszédet mondott Molnár András képviselő, amelyben közösségi felelősségvállalásra,  az elődök örökségének megőrzésére és továbbadására buzdította a résztvevőket. Borbély Apor bartókos diák szavalatát követően nt. Gazda István lelkipásztor a közösségért való munkálkodás, az áldozatvállalás közösségformáló és erősítő erejét méltatta tolmácsolva a Szentírás üzeneteit. Végül koszorút helyeztek el az RMDSZ, az RMDSZ Nőszervezete, a nyugdíjasklub és az Új Ezredév Református Egyházközség képviselői.

A nemzeti ünnep alkalmából megkoszorúzták az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyisége, Eftimie Murgu szobrát is. Molnár András rövid méltatásban elevenítette fel a román forradalmár tevékenységét, majd Deian Popov alprefektus fejezte ki elismerését a magyar közösség képviselőinek a hagyományos közösségi értékek melletti kiállásért. Koszúval adóztak a forradalmár emlékének a Prefektúra, RMDSZ, RMDSZ Nőszervezete, és a Polgármesteri Hivatal képviselői.

Főhajtás Klapka György szülőházánál

Március 13-án, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum második és harmadik osztályos tanulói, a nemzeti ünnepre hangolódva kitűzték a saját készítésű kokárdáikat, és Kocsik Zoltán igazgató, valamint Heves Anett és Vajda Noémi Andrea pedagógusok kíséretében részt vettek Komárom hős védője, Klapka György tábornok szülőházánál tartott megemlékező rendezvényen. Sisa Renáta zenetanárnak köszönhetően Császár Dávid és Ferencz Szende V. osztályos, valamint Zaha Evelin és Szilágyi Róbert X. osztályos tanulók verses-zenés összeállítással tisztelegtek, majd elhelyezték a kegyelet koszorúját a Klapka György-emléktáblánál. Sipos Ilona, a Temes megyei RMDSZ szervezet ügyvezető elnöke a vezetőség nevében megköszönte a lelkes fiatalok és a pedagógusok részvételét, majd ismertette a további megemlékezések programját.

Március 15.-én rövid ünnepség keretében nt. Kovács Zsombor evangélikus – lutheránus lelkipásztor osztotta meg a résztvevőkkel ünnepi gondolatait,  a hagyományos közösségi értékek – anyanyelv, hagyományok, kultúra, épített örökség, intézmények – megörzésére és a dicső elődök példájának követésére buzdítva a résztvevőket. Az emlékezés koszorúit helyezték el az emléktáblánál az RMDSZ, a nőszervezet, a temesvári Polgármesteri Hivatal képviselőit.

Kegyeletteljes emlékező ünnepség a Petőfi-emlékműnél

Az utóbbi harminchat évben a március 15.-i ünnepségek központi helyszíne volt az 1913 tavaszán Szabadfalun/Freidorf/ felavatott, díszes Petőfi-emlékmű. Az emlékművet a magyar szabadságharc lengyel hőse, Bem József tábornok temesvári főhadiszállásának helyén emelték, ahol Petőfi Sándort őrnaggyá nevezte ki feljebbvalója. Hagyományt betartva az ünnepségre széles összefogással az RMDSZ, civil szerevzetek, oktatási intézmények és egyházak együttműködésével került sor, Szabó Ferenc tanító konferálása mellett. Az ünnepi rendezvény megnyitójaként,  Magyarország miniszterelnöke üzenetét Szélesné Herman Ágnes, a Kolozsvári Főkonzulátus képviselője tolmácsolta, Ilie Bolojan román kormányfő a magyar közösséghez intézett március 15.-i üzenetét pedig Deian Popov, Temes megye alprefektusa olvasta fel az egybegyűlteknek. A Temesvári Polgármesteri Hivatal képviseletében Paula Romoceanu alpolgármester köszöntötte az ünnepség résztvevőit, arra emlékeztetve, hogy a szabadság felbecsülhetetlen kincs, amelyet nagyon nehéz megszerezni, de annál könnyebb elveszíteni. „Ezért fontos, hogy fiatalokat az 1848-as és 1989-es hősök szabadságvágyának szellemében neveljük” – mondta Paula Romocean, kifejezve az értékteremtő temesvári magyar közösség iránti tiszteletét. 

Szabadfalu

Molnár András parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ elnöke ünnepi beszédében a felelősségvállalásról és a helytállásról beszélt: : „ Március 15-e minden évben arra emlékeztet bennünket, hogy a szabadság és a nemzeti méltóság nem magától értetődő. 1848 hősei nemcsak egy forradalmat indítottak el, hanem egy olyan példát hagytak ránk, amely ma is irányt mutat: egy nemzet akkor marad erős, ha képes kiállni önmagáért, és ha képes közösen gondolkodni a jövőjéről. A márciusi ifjak hittek abban, hogy a magyarok sorsáról a magyaroknak kell dönteniük. Hittek a szabadságban, hittek a közösség erejében, és hittek abban, hogy egy nemzet addig él, amíg tagjai felelősséget vállalnak érte. A romániai magyar közösség számára ma a legfontosabb kérdés a jelen, és az, hogy milyen jövő következik ebből a jelenből. Az, hogy meg tudunk-e maradni, hogy erős közösségként élünk-e, és hogy van-e hangunk ott, ahol a rólunk szóló döntések születnek.(…)

Március 15-e nemcsak az emlékezésről, hanem a felelősségvállalásról is szól, azért, hogy közösségeink erősek maradjanak, gyermekeink magyarul tanulhassanak és a következő nemzedékek számára is megmaradjon mindaz, amit elődeink ránk bíztak. Mert a magyar nemzet nem csupán történelem, hanem élő közösség, amelyet a nyelv, a kultúra és a közös emlékezet tart össze. Bárhol éljenek magyarok a Kárpát-medencében, egy dolgot biztosan tudunk: összetartozunk, mert egy nemzet vagyunk. Ezért ma, március 15-én hajtsunk fejet a szabadság hősei előtt, és vigyük tovább az örökséget, amelyet ránk hagytak: a szabadság, a felelősség és a nemzeti összetartozás örökségét.”

Eftimie Murgu szobor

A történelmi egyházak képviseletében nt. Bódis Ferenc, a temesvári református egyházmegye esperese mondott ünnepi köszöntőt, amelyben a dicső elődökre való emlékezés megtartó erejéről szólt: „Miként a márciusi ifjak, mi sem tudjuk, hogy mit hoz a jövő, nem tudjuk, mi lesz holnap, de hiszünk benne, hogy ma is érdemes küzdeni a megmaradásért. Talán még jobban, mint máskor. Rajtunk a sor, hogy ezért minden tőlünk telhetőt megtegyünk. A jövőnket csak hittel és reménységgel lehet építeni, minden nemzedéknek, így a miénknek is megvan a maga szolgálata. A mi szolgálatunk az, hogy őrizzük tovább a lángot, amit 1848 hősei meggyújtottak, hogy gyermekeink és unokáink is érezzék: magyarnak lenni jó, magyarnak lenni szép, magyarnak lenni kötelesség. Magyarnak lenni nem múlt, hanem jövő! Adja Isten, hogy a közösségeinkben megmaradjon ez a hit, a remény és az összetartozás, Bánság magyar közössége még sok nemzedéken át hűséggel őrizze örökségét!”

 A Temesvári Magyar Diákszervezet (TMD) képviseletében Dali Mátyás fogalmazta meg ünnepi gondolatait, arra emlékeztetve, hogy a szabadság – egyenlőség – testvériség eszmék, amelyekért az 1848-as hősök harcoltak, akár az életüket áldozták, ma is aktuálisak, és ma is küzdeni kell értük, mert egyikük sem magától értetődő adottság.  Borbély Apor, a Bartók Béla Elméleti Líceum XII. osztályos diákja a márciusi ifjak lelkesedésével szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Az ünnepi rendezvényt az Eszterlánc zenekar ünnepi műsora színesítette. Az előző évek hagyományát folytatva, díszőrséget álltak a Hódmezővásárhelyi Pálffy Hagyományőrző Huszár-Egyesület díszes huszár egyenruhában, lóháton érkezett képviselői.

A méltóságteljes megemlékezés záró részében a temesvári prefektúra és a polgármesteri hivatal, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Temes megyei és temesvári magyar intézmények, történelmi egyházak, politikai és civil szervezetek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit a Petőfi-emlékműnél, majd befejezésül elhangzott Románia, Magyarország és az Európai Unió himnusza.  (-, m.z.)

Főhajtás a Sági úti temetőben

Március 15.-e előtt egy nappal, a Geml József Társaskör tagjai, 36 éves hagyományt folytatva, megkoszorúzták a Sági úti temetőben nyugvó honvédek síremlékét. Együtt imádkoztunk fiatalon elesett hőseinkért, nemzeti imánkat is elénekeltük. A napsütéses időben, többen összejöttünk mint más években, de valamennyien nyugdíjaskorúak, senki se jött gyermekével vagy unokájával. Vajon 36 év múlva ki fog megemlékezni azokról, akik életüket áldozták, hogy a magyar nemzet megmaradjon ?  

ÚJBESENYŐN

A temesvári Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület kezdeményezésére, több civil szerevzettel együttműködve 2026. március 14-én ünnepi megemlékezésre került sor a Temes megyei Újbesenyőn, az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc utolsó csatájának helyszínén, ahol egy 1905-ben emelt márványból készült obeliszk emlékeztet az itt elesett 54 névtelen honvéd áldozatára. A megemlékező ünnepség az újbesenyői római katolikus templomban zajlott, a megemlékező szentmisét ft. Szilvágyi Zsolt püspöki helynök, kanonok, temesvár-józsefvárosi plébános celebrálta. Az ünnepségen részt vettek a Történelmi Vitézi Rend Délvidéki Székének képviselői, akik a Bánság szerbiai részéről, Törökbecséről és Óbecséről jöttek el Link Lajos vezetésével megemlékezni a temesvári csata hősi halottairól. A díszőrségen két 1848-as zászló is jelen volt, az egyiket a délvidékiek hozták Törökbecséről, a másik zászlót a Losonczy István HSE barantásai tartották. (-)

Újbesenyő

ÚJSZENTESEN

Pénteken március 13-án a magyar tagozat kisdiákjai megemlékeztek az 1848 -1849-es szabadságharcról. A község parkjában a református templom előtti szabad téren szervezett  tevékenységen hazafias dalokat énekeltek és az “Így tedd rá!-n tanult játékfűzést mutatták be Birton Tímea, Dénes Ildikó, László Beatrix és Török Edit tanítónők irányítása mellett. (T.E.).

Március 15-én, a református templomban megtartott  közös megemlékezésen vettek részt nagy számban az újszentesi magyarok. Ünnepi igahirdetésében nt. Szűcs András Ottó református lelkipásztor az ünnep jelentőségéről szólva, annak mai időszerűségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szellemisége, a magyarság szabadságvágya végigkísérte az elmúlt 178 évet és ma is meghatározó a közösségekben. A hithez és a nemzethez való ragaszkodás ötvöződött a szabadságvággyal és végig erőt adott a küzdelmekben – hangsúlyozta a lelkipásztor. Dénes Ildikó helyi RMDSZ-elnök a helyi közösség helytállását, kitartását méltatta, amelynek eredménye az, hogy ma is összetartó,  öntudatos, értékeit tisztelő és megtartó az újszentesi magyar közösség, amely a költőt parafrazálva megfogyva de nem megtörve folytatja napi harcát a megmaradásért. László Melinda és Vivienn kisiskolások verses összeállítása emelte a rendezvény ünnepi hangulatát. Ft. Máthé Lajos plébános ünnepi beszédét és áldását követően a Petőfi-emlékműnél és a Hősök emlékművek koszorúzása zárta az ünnepi rendezvényt.  Bodor Angéla és Meda Gizella az Újszentesi Magyarok Egyesülete, Dénes Ildikó és dr. Benkő Zsolt a helyi RMDSZ, ft. Máthé Lajos és Bálint József a római katolikus, nt. Szűcs András Ottó és Bereczki Lajos  református egyház képviseletében helyezték el az emlékezés koszorúit az emlékműnél, illetve római katolikus közösség képviseletében Bakk János és Máté Ákos, a református nőszövetséget képviselve Bozsó Piroska és Bakk Teréz koszorúzták meg a világháborús hősök emlékművét. Z ünnepség a Székely Himnusz közös éneklésével zárult. A helybéli asszonyok sós és édes süteményekkel kedveskedtek az egybegyűlteknek. (m.z.)

Újszentes

GÁTALJÁN

A helyi RMDSZ szervezet vezetősége és a fakultatív oktatásban résztvevő tanulók egyik csoportja Ghilezan Ildikó irányítása alatt, nyílt történelemórát tartottak, verses összeállítással emlékeztek meg, és koszorút helyeztek el a Csizmarik László-szobornál. 

VÉGVÁRON

A végvári óvodásoknak és elemi iskolásoknak rendkívüli történelemórát tartottak, amely folytatódott a Kossuth-parkban a hősök emlékoszlopánál. Március 15-én a helyi RMDSZ vezetősége és a civil egyesületek emlékeztek meg a hősökről és koszorúztak.

ZSOMBOLYÁN 

Zsombolyán március 13-án ünnepeltek. Kaba Gábor zsombolyai RMDSZ-es tanácsos köszöntötte a népes ünneplő közösséget a Petőfi-szobornál, Karácsonyi Zsolt az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és Bodó Barna politológus mondott ünnepi beszédet majd elhelyezték a kegyelet koszorúit, és ezt követően a  központi parkban a forradalom századik évfordulójára felállított emlékműnél és a zsombolyai temetőben Maderspach Ferenc ezredes síremlékénél helyeztek el koszorút. A zsomblyai megemlékező ünnepség kiemelkedő mozzanata volt a Dutoniu Judit tanítőnő által felkészített zsombolyai gyermekek verses-énekes előadása, és az osztatlan sikert aratott ünnepi koreográfia.

VARJASON

A helyi RMDSZ vezetősége és a fakultatív oktatásban részesülő diákok Lăzărescu Erika oktató irányítása alatt, kokárdákkal és ünnepi műsorral emlékeztek meg a hősökről.

DETTÁN

Hagyományt betartva,  a helyi RMDSZ, a római katolikus egyház, civil egyesületek képviselői közös imával emlékeztek meg, és koszorút helyeztek el a Timáry Imre-emléktáblánál, majd a jelenlévők közös imával rótták le tiszteletüket.

LUGOSON

 A Temes-parti városban a nemzeti ünnep alkalmából szervezett rendezvények sora az Eftimie Murgu szobor megkoszorúzásával kezdődött, ezt megemlékező istentisztelet követte a református templomban, majd a résztvevők fáklyás menetben vonultak a katolikus temetőbe, ahol elhelyezték a kegyelet koszorúit a két forradalmár sírjánál. Az ünnepi rendezvényre a helyi RMDSZ, a Lugosi Református Egyházközség és iskola közös szervezésében került sor.

Sipos Ilona, a Temes megyei RMDSZ ügyveztője, a megyei Nőszervezet elnöke