Kitűnő hangulatú nőnapi mulatságot szervezett a Végvári Vidám Csapat. Az önmagában is különleges alkalom a lányok, asszonyok közösségben való köszöntése – és a házigazdák mindenre kiterjedő figyelmessége, a minden igénynek megfelelő muzsika az Intercity Band, illetve Szabó Béla és Ihász Albert igazfalvi zenészek részéről, majd a jó hangulatú rendezvény sztárvendégei, a méltán híres 3+2 együttes tették felejthetetlenné a végvári nőnapi mulatságot.

A víg kedélyű végváriakból álló csapat, amelynek “karmestere” Kele Sándor, már letette névjegyét a helyi és megyei közéletben, illetve a mai országhatárokon túl is sikerrel öregbíti a közel két és fél évszázados múltra viszszatekintő Végvár jóhírét. A helyi, megyei, térségi vagy külföldi rendezvényeken való rendszeres részvétel mellett, Végváron nagyszabású bográcsfőző versenyt, tavaly rendkívül sikeres Disznótoros vacsorát, fergeteges farsangi mulatságot szervezett a Végvári Vidám Csapat, illetve zenés mulatságok, bálok szervezésében is jeleskednek. Az idei, rendkívül népes részvétel mellett megszerevezett nőnapi mulatság is újabb sikertörténete a csapatnak.

“A mostani nőnapi mulatságot Ihász Alberttel, az igazfalvi Angelis’96 zenekar zenészével közösen szerveztük meg – mondta Kele Sándor.Legfontosabb célunk a nőnapi közösségi mulatságok hagyományának felelevenítése volt, ugyanis hosszabb ideje nálunk nem volt semmilyen ünnepség ebben a koratavaszi időszakban. A csapat jó szokásához híven, meg akartuk adni a módját a végvári nőnapi bálnak, ezért meghívtuk aradi barátainkat, az Intercity Band zenekart, és azzal tettük emlékezetessé az idei nőnapot, hogy a mulatós zene kedvelői személyesen találkozhattak Végváron a méltán hires vajdasági ze-nekarral, a 3+2 együttessel! Mi bízunk abban, hogy minden résztvevőnek maradandó emléke lesz az idei végvári nőnap. Nagyon örvendünk, hogy sikerült elhoznunk Végvárra a 3+2 együttest, akik sajátos módon előadott mulatós zenéjükkel magukkal ragadták a közönséget.

A következő hónapokban számos rendezvényen fog részt venni a csapatunk, több rendezvényt is fogunk szervezni, közöttük a tavaly osztatlan sikerrel megszervezett Disznótoros vacsorát, november 7-én. De június 1920-án Szarvason kopjafát fognak állítani Végvárnak, és mi fogjuk képviselni községünket. Június 6-án lesz az ötödik bográcsfőző versenyünk, de addig is több rendezvényen fogunk részt venni, ahol Végvárt fogjuk képviselni.” – sorolta a Vidám Csapat vezetője.

Többórás, fergeteges, a végvári közönséget magával ragadó örömze-nélést, éneklést követően Bugyi Zoltán, a 3+2 együttes egyik alapítója és máig frontembere örömmel osztotta meg gondolatait Olvasóinkkal.” Nagy-nagy örömmel megyünk bárhová, ahová elhívnak bennünket, végvári fellépésünk különösen kedves nekünk, mert legalább negyed évszázada járjuk a romániai magyar településeket, de ide nem jutottunk eddig el. Pedig földrajzi távolság nem is olyan nagy Végvár és Temerin között. Ráadásul nagyon jó volt érezni, hogy egy nyelven beszélünk, úgyanúgy érzünk, talál a szó és a hang is. 1974-ben, tizennégy éves koromban kezdődött el a 3+1 együttes története. Két testvéremmel, Gyulával és Jánossal, illetve unokatestvérünkkel Táncos Lajos basszusgitárossal kezdtünk el Ürményházán zenélni, a kornak megfelelően a beat, rock zenét kedveltük. Apánk vendéglátós volt és a kocsmájában tartotta a helyi ifjúság az öszszejöveteleit, nagyobb részt ott zenél-tünk. Egyszer apánk rank szólt, hogy “haggyjuk el a csimbumzenét” és játszunk valami érthetőt. Tanácsára elkezdtünk magyar nótákat, csárdásokat, műdalokat, tánczenéket játszani, de ezek elemeit modern hangszereléssel ötvöztük. Ezzel megszületett a lakodalmas rock, a mulatós zene, amelyet nagy lelkesedéssel fogadott a közönség. 1982-ben Temerinbe kerültem, oda nősültem és akkor jött közénk billentyűsünk, Góbor Attila és akkor született meg a 3+2 együttes. 1986-ban jelent meg Halvány őszirózsa című lemezünk, amely szerény becslés szerint is legalább másfél millió példányban fogyott el és amely meghozta számunkra az áttörést. A korban sok vitát is kavart a zenénk, a hivatalos kultúrpolitika nem tartotta kellően értékesnek, sokáig vitatkoztak arról, hogy giccses vagy sem, de mi meggyőződéssel azt kínáltuk, amit szerettek az emberek, amit hallani akartak. Végül a kételkedők is elfogadták, hogy a népzene és a rock egyvelege működik! Ötven éves tapasztalatra alapozva mondom, hogy számunkra a legnagyobb öröm, amikor érezzük, hogy sikerült örömteli perceket, órákat adni a közönségnek. Ráadásul minduntalan tapasztaljuk, hogy a muzsikánk a fiatalabb nemzedékeknek is tetszik, koncertjeinkre rengeteg fiatal is eljön és szeretik a muzsikánkat. Örömmel vesszük tudomásul, hogy az általunk képviselt zenei irányzat töretlen sikernek örvend, dalainkat nemzedékről nemzedékre adják át és bátran mondhatom, hogy nincs olyan mulatság, ahol ne hangzana el néhány 3+2- es dal is. A közönség ragaszkodása nekünk óriási öröm, és ma is hihetetlennek tűnik, ahogy megéltük az utóbbi ötven évet! Folyamatosan dolgozunk, több mint egy éve készítjük új leme-zünket, nagyobb részét a daloknak rögzítettük és idénre tervezzük lemezünk megjelentetését.

Rengeteg nótát, népdalt, táncdalt adnak elő. A saját dalok esetében, honnan inspirálódtak?

Ha volna egy mulatós slágerlista, majdnem biztos, hogy a kicsit humoros, kicsit pajzán szövegű Kombiné című dalunk valahol az első helyek egyikén lenne. A dal eredeti változatát friss házas koromban, elég gyakran a temerini fiataloktól hallottam. Egyszer kazettára rögzítettem a hallottakat, és ennek alapján elkezdtünk zeneileg “játszadozni” a dallammal. Végül megszületett a mi változatunk. Temerinben élt akkoriban egy idős bácsi, aki tamburán játszott. Ő hívott, hogy menjek el hozzá, mert sok szép nótát, dalt ismer vegyem fel kazettára és dolgozzuk fel. Tőle származnak például a Halvány őszirózsa, a Kicsiny falum című dalok és több más dalunk is.

Manapság a mesterséges intelligencia használatával is lehet nagyon jól hangzó dalokat létrehozni. Veszélyt jelent ez a mai zenészekre?

Mindketten tudjuk, hogy létezik a citrom és a citrompótló. Mind a kettő savanyú, de nem ugyanaz. Ezeken a mesterségesen létrehozott alkotásokon érezhető az, hogy nincs bennük lélek, azonos kaptafára készülnek, nincs bennük a zenész szíve. Mert tudjuk, hogy a muzsikusnak dalból van a szíve és a zenész érzelmei dalokban élnek. És ez nem helyettesíthető.” – fejtette ki a 3+2 együttes alapító-énekese.

Makkai Zoltán